A fűszerpaprika mára Magyarország jelképévé vált, hiszen szinte minden motívumban, levesben és főételben megtalálható. Azonban nem sokan tudják, hogy ez a fűszer nem mindig volt jelen a magyar kultúrában, és bizony hosszú utat kellett bejárnia mire elért idáig. Ebben a cikkben a B.W.A. csapata összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a fűszerpaprika történelméről, fajtáiról és termesztéséről, hogy ismertesse a magyar kultúra egyik alappillérét.
A fűszerpaprika története
A Capsicum Annuum paprika fajok Közép-Mexikóban őshonosak, és évszázadok óta termesztik őket. Már a 4000 éves inka sírokban is találtak arra utaló nyomokat, hogy használták ezt a fűszert a konyhában. Kolumbusz Kristóf spanyol felfedező 1493-ban talált rá a paprikára, és egy fűszerekkel és magokkal megrakott hajóval tért vissza Amerikából Európába. Eleinte a paprika csípős volt, azonban a környezetváltozás következtében elvesztette az erejét, és így jött létre az édes paprika.
Angolul a paprikára és a borsra ugyanazt a szót használjuk. Ennek az az egyszerű oka, hogy Kolumbusz Kristóf, amikor először rátalált Amerikában a fűszerpaprikára, akkor “pepper”-nek nevezte el, hiszen rendkívül hasonlított az európai csípős bors félékre.
A források bizonytalanok a paprika Magyarországra kerülésével kapcsolatban, azonban sejthető, hogy a fűszerpaprikát 1569-ben a törökök hozták be Magyarországra, ahol hamarosan nemzeti fűszerré vált. A törökök a megszállás idején lezárták az ország valamennyi kereskedelmi útvonalát, így a bors és a fűszer források is elapadtak, ezért a magyarok a bors erősségét helyettesítő fűszert kerestek. A fűszerpaprikát eleinte dekorációként, majd gyógyszerként használták magas kapszaicin tartalma miatt, csak később kapott szerepet a gasztronómiában. A paprika nem csak ízletes, de sokkal olcsóbb fűszernek is bizonyult, mint a bors, így a gazdagok és a szegények egyaránt előszeretettel használták a főzéshez.
A magyar paprika nyolc különböző színben és csípősségben kapható. 1937-ben Szent-Györgyi Albert magyar vegyész Nobel-díjat kapott a paprika vitamintartalmának kutatásáért. A paprika C-vitamin tartalma magasabb, mint a citrusféléké. Gyulladás- és fájdalomcsillapító hatása miatt rengeteg gyógyszerben megtalálható.
Kezdetben a paprika termesztése és feldolgozása korántsem volt olyan egyszerű munka, mint manapság. A család minden tagjának részt kellett vennie benne, hiszen az ültetés, a gondozás, a betakarítás, a szárítás és az elkészítés, mind fáradságos munka volt. A paprikákat egyenként csumázni és hasítani kellett, a gondos kiválogatás után pedig paprikafüzéreket készítettek belőlük, majd a ház eresze alatt szárították őket.
Ezután a kemence lágy tüze fölött folytatták a szárítást, zsákba tették, majd megtaposták és mozsárban is összetörték. Ezt követően rostán átszitálták. A fennmaradó rész lett a kevésbé csípős csörmepaprika, míg a lyukakon áthulló darabok az erős lángpaprika. Ezt a folyamatot egyszerűsítették le végül a háziasszonyok és a különböző cégek.
A legismertebb fűszerpaprika típusok
Láng György úgy tartja, hogy a magyar konyha legfontosabb elemei az édes hagyma, a fűszerpaprika, a vajpuha szalonna, a sűrű tejföl és persze a sok év tapasztalat. A paprikának több fajtája létezik az édestől egészen az erősen csípősig. Készülhet belőle krém, szósz vagy akár por is. Elsősorban az ételek ízesítésére, színezésére és dekorálására használják. A levesek, a sült húsok, a tepsis ételek, a szendvicsek elengedhetetlen tartozéka, de a felvágottaknak is egyedi ízt és színvilágot kölcsönöz.
Édes fűszerpaprika
A magyar paprika, a füstös spanyol pimentonnal ellentétben inkább édeskés ízű.
- A legkedveltebb fűszerpaprika fajta a világon az “édesnemes”, ami édes ízének és finom illatának köszönhetően bármelyik ételben megállja a helyét.
- A “különleges” paprikának egyedi íze és illata van, élénk színnel párosítva.
- A “csemegepaprika” egy nagyon enyhén csípős változat.
- Az “édes csemege” egyáltalán nem csíp.
Csípős fűszerpaprika
A szóbeszéd úgy tartja, hogy minél rikítóbb piros a fűszerpaprika, annál erősebb, azonban ez nem teljesen igaz.
- A “rózsa” fűszerpaprika egy világosabb színű, enyhén csípős paprika fajta.
- Ezután következik a “félédes”, amely a csípősségi skála közepén helyezkedik el.
- Nagy kedvenc a “csípős csemege”, vagy más néven pikáns, ami egy jóval erősebb változat.
- A legcsípősebb pedig az “erős” fűszerpaprika, amely az előzőektől eltérően halvány barnás színű.
Általános tudnivalók a fűszerpaprika termesztéséről
Csakúgy, mint bármelyik zöldség, a paprika termesztése is sok odafigyelést igényel. A feldolgozáson túl, a vetésnél és az aratásnál is érdemes pár dolgot fejben tartani, hogy mindenképp jó legyen a végeredmény. Ha kezdő, vagy bizonytalan a termesztéssel kapcsolatban, keresse fel a B.W.A. csapatát, szívesen állnak rendelkezésükre és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
Éghajlat
Magyarország éghajlata rendkívül kedvező a paprikatermesztéshez, mindössze arra kell figyelni, hogy ősszel még az első éjjeli fagyok előtt megtörténjen a betakarítás.
Termőföld
A paprikát tápanyagban gazdag, bő vízgazdálkodású, közép kötött vályogtalajba érdemes ültetni. A paprika kedveli a meleget, így fontos, hogy tavasszal a talaj gyorsan fel tudjon melegedni. Sok helyen homokot használnak a termesztéshez emiatt, azonban ebben az esetben gondoskodni kell a megfelelő talajszerkezet-javításról. A paprika a gyengén savanyú, illetve a közömbös kémhatású talajokon tud jól fejlődni. Érdemes vetésforgóban termeszteni.
Ha önmagában termeszti, akkor a második évtől mennyiség és minőség csökkenésre számíthat. A betegségek és a kártevők is elszaporodhatnak, és a talaj tápanyag mennyiségének megváltozása miatt a termések torzak és aprók lehetnek.
Érdemes arra is figyelni, hogy mit vet előtte. Az uborka-, a dinnye- és a burgonyafélék rossz előveteménynek számítanak, mivel a paprika betegségeit gazdanövényként terjesztik. Jó elővetemény lehet a kukorica, a gabonafélék és minden olyan növény, amely nem hagy vegyszermaradékot maga után.
Öntözés
Az öntözést akkor kell kezdeni, ha tartósan húsz fok fölé emelkedik a hőmérséklet, különben árthat a paprika gyökereinek az öntözéssel generált 4-5 fokos lehűlés. Évente összesen hatszor vagy hétszer kell öntözni egy-két hetente, követve a növekedési ütemet.
Tápoldatozás
A vetés vagy ültetés előtti porhanyítás elengedhetetlen, és ezzel együtt lehet a talajba bedolgozni az első fejtrágya adagot és a gyomirtó szert is. A fűszerpaprika tápanyag igényét szerves és műtrágyákkal szükséges kielégíteni. Javasolt közepes adag istállótrágyát használni a talajszerkezet-javításhoz, nagy adag műtrágyával keverve. Az istállótrágyát, valamint a foszfor és kálium műtrágyák felét, alaptrágyaként az őszi mélyszántáskor kell a talajba dolgozni. A nitrogént, illetve a maradék foszfor és kálium mennyiséget pedig a tenyészidő folyamán fejtrágyaként szükséges hasznosítani. Lombtrágyázással megszüntethető az átmeneti tápanyaghiány.
Fűszerpaprika, az időtálló befektetés
A fűszerpaprika tehát hosszú múltra tekint vissza, és bejárta a fél világot mire kis hazánk nemzeti fűszerévé avanzsálhatott. Míg régen fáradságos munkával, otthoni eszközökkel oldották meg a termesztést és a feldolgozást, mára ez a folyamat jóval egyszerűbbé és korszerűbbé vált. Azonban még így is fontos betartani a termesztéssel kapcsolatos szabályokat, hogy a lehető legtöbb és legjobb minőségű termésre tegyünk szert. Ha több információra lenne szüksége a termesztéssel és feldolgozással kapcsolatban, vagy már régebb óta foglalkozik paprika termesztéssel és felvásárlót keres, forduljon bizalommal a B.W.A. csapatához, szívesen állnak rendelkezésükre és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.