A növénynemesítés egy bonyolult terület, amely számos alap- és alkalmazott tudományággal fonódik össze a termények minőségének és alkalmazkodóképességének javítása érdekében.
Olvasson tovább, és tudjon meg mindent erről az összetett folyamatról, hogy ezáltal maximalizálhassa a terméshozamát!
1.Kép: Hagyományos „tépett gyökerű” palántázott extenzív fűszerpaprika termesztés
Az európai nemesítés története
A fűszerpaprika céltudatos nemesítése Európában elsőként Kalocsán indult el 1917-ben a Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson, Obmayer Ernő vezetésével. 1927-ben Obermayert áthelyezték Szegedre, ahol még abban az évben megszervezte a Szegedi Mezőgazdasági Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomást.
A korabeli fajtahelyzetet így jellemezte Obermayer Ernő: „Szeged tájfajtája, mint tájfajta értékesebb, jobb volt, mint a kalocsai tájfajták, ezért a fűszerpaprika kiválasztását nem kalocsai, hanem Szegedről származó anyaggal indítottuk el, s az első kalocsai nemesített paprika is szegedi alapanyagból származott” (Obermayer, 1967).
Kezdetben csak csípős fűszerpaprikát termesztettek, ugyanis csípősségmentes fajták a köztermesztésben nem léteztek. Különböző módszerek segítségével állítottak elő a csípmentes (enyhén csípős) őrleményt. Azonban az 1928-as év jelentős változást hozott ebben, és ezáltal a termesztésben is.
Vitéz Horváth Ferenc, kalocsai fűszerpaprika nemesítő, a csípős fajták között csípősségmentes anyatöveket talált, mely a nemesítésben új irányvonalat indított el. Így jelentek meg az édes fűszerpaprika fajták. Az új csípősségmentes fűszerpaprika fajták termesztése mindkét tájkörzetben, Szegeden és Kalocsán is gyorsan elterjedt.
A sikeres kutatási eredmények jelentős változást hoztak a fűszerpaprika nemesítésben és termesztésben. Számos szabadelvirágzású fűszerpaprika fajtát (Szegedi 20, Szegedi 80, Szegedi 178, Kalocsai 50, Kalocsai 622, Kalorez etc.) vontak köztermesztésbe, melyek egészen a 90-es évekig meghatározóak voltak.
A növénynemesítésről
Ez a tudományág a biológiából származó ismeretekre támaszkodik, ahol a növényi funkciók és szerkezetek megértése alapvető fontosságú. A genetika kritikus szerepet játszik a növénynemesítésben, mivel a folyamat magában foglalja a növényi gének ismerete, amely magában foglalja a kívánatos tulajdonságok elérését, például a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és a terméshozam növelése érdekében.
Biokémia a növénynemesítésben
A biokémia szintén kulcsfontosságú, mivel segít a nemesítőknek megérteni a növények életében szükséges kémiai folyamatokat, lehetővé téve olyan fajták kifejlesztését, amelyek különböző környezeti körülmények között is képesek boldogulni. Hasonlóképpen a biofizika, ami hozzájárul a növényekben lejátszódó fizikai folyamatok, például a vízfelvétel és a fényelnyelés megismeréséhez, amelyek fontosak a növények növekedésének és fejlődésének optimalizálásához.
Alkalmazott tudományok
Alkalmazott tudományos szempontból a növénynemesítés szorosan kapcsolódik az agronómiai tudományokhoz, például a vetőmagtermesztéshez és a növényvédelemhez. Ezek a területek biztosítják a gyakorlati alkalmazásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemesített fajták nagy területen termeszthetők, valamint védettek legyenek a kártevőkkel és betegségekkel szemben.
A gépesítés, azaz a gépek és a modern technológia használata szintén kiemelkedő jelentőségű a mezőgazdaságban, hiszen hozzájárul az új fajták hatékonyabb termesztéséhez és betakarításához.
Időtartam
A nemesítés nem egy egyszeri folyamat, hanem a fejlesztés, tesztelés és tökéletesítés, több mint egy évtizedes ciklusa. Kezdetben egy nemesítési folyamat 8-12 évig is eltarthatott, amely során számos potenciális fajtát fejlesztettek ki és értékeltek. Ezt 2-3 évig tartó összehasonlító nemesítési kísérletek követték, amelyek biztosították, hogy az új fajták különböző környezeti feltételek mellett jobban teljesítsenek, mint a meglévők. Csak a kiterjedt értékelések után került sor egy új fajta bejegyzésére és állami elismerésére.
Kezelés jelentősége
Nagyon fontos megérteni, hogy a termesztett fajták folyamatos felügyeletet igényelnek értékes tulajdonságaik és az alkalmazkodóképességük megőrzése érdekében. Ez a kezelés egy hatóságilag ellenőrzött folyamat, amely biztosítja, hogy minden fajta továbbra is megfeleljen a magas minőségi és hatékonysági követelményeknek a köztermesztésben. Az állandó erőfeszítés nélkül e fajták tulajdonságai idővel romlanának, csökkentve hatékonyságukat és kereskedelmi értéküket.
Fenntarthatóság és ellenállóság
A különböző tudományágakra támaszkodva nemcsak a mezőgazdasági produktivitást növeli, hanem a növénytermesztés fenntarthatóságát és ellenálló képességét is biztosítja, ami a modern mezőgazdaság egyik sarokkövévé teszi.
Hibrid fajták
A korszerű igények megkövetelték a kutatóhelyektől (ahogy sok más növénykultúra esetében is) a konstans fajták mellett a hibrid fajták nemesítését is. Ennek célja a nagyobb terméshozam, a stabilabb és magasabb minőség elérése, valamint a fajtavédelem.
Kereslet-kínálat
Az irányvonalat szintén meghatározza a kereslet-kínálat. Figyelembe kell venni, hogy mire is van igénye a termelőknek és a feldolgozóknak, valamint a különböző kórokozókkal szembeni ellenállóság – rezisztencia is kérdés, emellett egyre fontosabb tényező az abiotikus stressztényezőknek való ellenállás is.
A nemesítés alapanyagai és forrásai
A nemesítő az alkalmas kiindulási alapanyagból különböző szelekciós eljárásokkal választja ki a legértékesebb tulajdonságokkal rendelkező formákat. A célkitűzésnek megfelelően mesterséges populációt hoz létre különböző módszerekkel pl.: kombinációs nemesítés, faj – és nemzetséghibridizáció, stb.
Az alapanyag és a forrás lehet – a teljesség igénye nélkül- természetes populáció, vadfaj, dihaploid vonal, mesterséges populáció vagy nemesített fajta.
2-3.kép. Keresztezés
A paprika néhány fontosabb betegsége
Mint bármilyen növénynek, a fűszerpaprikának is megvannak a saját betegségei. Ezek lehetnek:
Uborka mozaikvírus (CMV)
Az uborka mozaikvírus (CMV) egy erősen fertőző növényi vírus, amely a növényfajok széles körét érinti, csonka növekedést, levéltorzulást és terméscsökkenést okozva.
Mozaikvírusok
A mozaikvírusok közé tartozik a dohánymozaik-tobamovírus (TMV), a paradicsom-mozaik-tobamovírus (ToMV) és a lucerna-mozaik-alfamovírus (AMV). Ezek a vírusok jellegzetes mozaikos mintázatot eredményeznek a leveleken, ami gyakran a fotoszintézis és a növekedés károsodásához vezet.
Tomato spotted wilt orthotospovirus (TSWV)
A TSWV egy súlyos kórokozó, amely számos növényfajt megfertőz, és olyan tüneteket vált ki, mint a levelek bronzosodása, a növekedés elmaradása, illetve a termésen megjelenő gyűrűs foltok.
Stolbur-kór (Stolbur fitoplazma)
A Stolbur-kórt a Stolbur-fitoplazma, a növények és rovarok bakteriális parazitája okozza. Ez a betegség a növények sárgulásához és hervadásához vezet, és jellemzően rovarvektorok terjesztik.
Pseudomonas-betegség (Pseudomonas syringae)
A Pseudomonas syringae által okozott Pseudomonas-betegség a leveleken, gyümölcsökön és szárakon sötét, vízzel átitatott foltok formájában jelentkezik, súlyos esetekben gyakran foltosodáshoz és elhaláshoz vezet.
Xanthomonas-betegség (Xanthomonas vesicatoria)
A Xanthomonas vesicatoria által okozott Xanthomonas-betegség elsősorban a paprika- és paradicsomnövényeket érinti, levélfoltokat, foltokat és gyümölcsfoltokat eredményez, jelentősen befolyásolva a termés minőségét és terméshozamát.
Lisztharmat (Leveillula taurica)
A Leveillula taurica gomba által okozott lisztharmat fehér poros foltok formájában jelenik meg.
Mi is a rezisztencia?
A növény ellenállósága a biológiai felépítésén alapuló tulajdonságok összessége, melyek révén a kórokozónak a fertőző képességét csökkenti a növény, vagy akár meg is gátolja. Magán a rezisztencián nemcsak a kórokozókkal szembeni ellenállóságot értjük, hanem a kártevőkkel és az abiotikus (télállóság, szárazságtűrés, sótűrés,stb.) tényezőkkel szembeni rezisztenciát is. Ez a fajta ellenállóképesség nagyon fontos, hiszen maguk a betegségek komoly terméskiesést tudnak okozni, ami pedig számottevő árbevétel kieséssel is járhat.
4. kép: Erős vírusfertőzés, mely a paprika bogyókon is tüneteket okoz
Amikor a kezünkbe veszünk egy vetőmagot, mindig jusson eszünkbe, hogy milyen komoly és többéves kemény munka áll mögötte.
Nemesítési irányvonalak
A növénynemesítés egy összetett terület, amely különböző alap- és alkalmazott tudományokat integrál a termények minőségének és alkalmazkodóképességének javítása érdekében. Egy olyan tudományág, amely biológiai ismereteket használ fel, különösen a növényi funkciók és szerkezetek megértésében, ami kulcsfontosságú a növényi gének ismeretéhez. Jelentős mértékben támogatja a genetika, amelynek célja az olyan tulajdonságok javítása, mint a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és a terméshozam.
Látogasson el a B.W.A. oldalára, és vágjon bele a termesztésbe még ma, valódi szakértők segítségével!